A „La Pie Qui Chante” (jelentése magyarul: A táncoló szarka) egy francia csokigyár, a márkanév máig él. 1935-ben egy 49 kártyás sorozatot jelentettek meg bonbonosdobozokban, köztük három magyarral:
• Belkó Árpád csatár, a Szombathelyi Savaria csapatában kezdte felnőtt karrierjét, majd 15 szezont húzott le a francia első és másodosztályban, a Sochaux csapatával 1935-ben bajnok, a következőben kupadöntős.
• Szabó János a miskolci Attila csapatából igazolt szintén az FC Sochaux csapatába, melyben 4 év alatt 112 meccsen 20 gólig jutott, 35-ben Belkóval együtt bajnok, két évre rá ő már kupát is nyert.
• Korányi Dezső (itthon Korányi III, hiszen testvérei Lajos és Mátyás magyar válogatott focisták voltak, Franciaországban Desiré Koranyi néven vált ismertté) az Újszegedi TC és a Kecskeméti AC csapatai után igazolt a francia FC Séte csapatába melyben 15 éven át játszott (s amely a 60-as évekig stabil élcsapat volt, ám akkor tönkrement, azóta amatőr státuszú). 1939-ben francia bajnok és gólkirály (27 góllal). A francia első osztályban úgy is 157 gólig jutott, hogy a német megszállás időszakát a mai statisztikákba nem számítják, így második bajnoki címe (1942) sem hivatalos. Ötszörös francia válogatott, melyben 5 gólt szerzett.
