Akad néhány sorozat, amelyekben ritka, de ismert előfordulású kártyák alapján elég jó számításokat végezhetünk, mégis milyen arányok várhatók egy dobozra vagy kartonra adott típusú lapokra. Sorozatunk első részében a Black/Gold Soccert veséztük ki, most szintén egy régebbi sorozatot, a Prizm Euro 2016-ot vesszük górcső alá. Ráadásul prémium kártyákon ebben jelent meg a magyar csapat először!
Abból az apavetésből kell kiindulnunk, amit a Panini garantál, azaz, hogy minden dobozban a hit egy aláírt, vagy egy /20-as, vagy alacsonyabban számozott kártya. Ez így még mindig elég bő, ám a gyakorlat azt mutatja (és láttam bőven több, mint 100 kartonbontást), hogy kartononként a 12 dobozból mindig 7db aláírt és 5db legfeljebb /20-as számozású lap jön. Ebből viszont már kiindulhatunk.
A sorozat 250 base-lapból áll, ezekből az alacsony számozásúak között vannak /20-as narancs, /15-ös világoskék, /10-es arany, /5-ös zöld és a fekete 1/1. Azaz base-laponként 20+15+10+5+1 = 51db. Ha ezt megszorozzuk a 250-féle kártyával 12.750-et kapunk. Igen ám, viszont az inzertekből is léteznek alacsony számozásúak, igaz, csak /10-es arany, /5-ös zöld és a fekete 1/1. A 296db inzertet tehát felszorozva 16-tal 4736-ot kapunk. Az összes legfeljebb /20-as parallel (azaz színváltozat) száma tehát 12.750+4736 = 17.486.
Ha pedig ezt a számot visszaosztjuk a kartononkénti 5db alacsony számozású hittel, megkapjuk, hogy a sorozatból – persze, ha feltételezzük, hogy az összes legyártott ilyen lap bele is került a kiszerelésekbe – összesen 3497 karton jelent meg. Ezt pedig felszorozva a kartononkénti 12 dobozzal, 41.966 darabot kapunk.
Ez az első prémium sorozat a magyar csapat kártyáival. 10-féle base és 7-féle inzertünk jelent meg benne, ez itt a csapatkép és annak /10-es arany (gold) parallelje (színváltozata)
A fentiekből persze sok minden mást is kiszámolhatunk.
• Például, hogy hány aláírt jelent meg a sorozat dobozaiban. Az összes dobozszámból kivonjuk az alacsony számozásúakat, azaz 41.966-17.486 = 24.480 aláírt kártya.
• Vagy, hogy mekkora az előfordulása a számozatlan fehér base-parallelnek. Amelyből kartononként átlagosan egy fordul csak elő. Ehhez a kartonszámot kell visszaosztani a 250-féle base lappal, azaz 3497/250 = 13,988 azaz 14db.
• Szintén megtudhatjuk, hogy hány számozatlan Flash és Red/White/Blue base parallel jelent meg, melyekből minden dobozban fixen 1-1db jelent meg. A dobozszámot kell visszaosztani a 250-féle base lappal, azaz: 41.966/250 = 168db. Ami azt jelenti, hogy a Flash és RWB színvariánsok bizony a piros /149-es lapokhoz esnek legközelebb ritkaságukban. A piac persze meglehetősen tudatlan, és a legtöbben ezeket még a kék /249-es számozásúnál is olcsóbban adják-veszik.
• Azt is tudjuk, hogy dobozonként mindig 11db refraktoros (más néven Silver/Prizm) kártya található, ezekből mindig egy inzert és mindig 10 base-variáns. Hogy ezekből mennyi van, szintén a dobozszámból kell kiindulni. Ha a 41.966-ot visszaosztjuk a 296db inzerttel, megkapjuk, hogy a refis inzertekből egyenként 41.966/296 = 141db jelent meg. Refis base lapból pedig egyenként 41.966/250*10 = 1678db.
/10-es előfordulású arany (gold) base parallelek
• A ritkának számító, tízféle (és számozatlan – paralleljei sincsenek) Pride of Europe inzertből kartononként átlagosan 1 található, így a kartonszámot visszaosztva 10-zel kijön, hogy egyenként 3497/10=350db jelent meg. Mondjuk az áruk elég borsos, kevesen számoltak ugyanis utána a lehetséges darabszámuknak, így a közvélekedés ennél sokkal ritkábbnak tartja őket – pedig nem azok.
• Még egy becslést elvégezhetünk, nevezetesen, hogy a sima (azaz nem refis) inzertekből mennyi található. Ugyanis a 24 csomagos dobozok hitjei elég konzekvens sémát mutatnak. A 24 csomagból 10db refis player, 1 refis inzert, 1-1db Flash és Red-White-Blue base parallel, és az 1db box-hit. Szóval ez eddig 14 lap, maradt 10. Ebből jellemzően 3db számozott base-parallel, és olykor-olykor van egy negyedik számozott is, vagy Pride of Europe, vagy White parallel, tehát átlagosan, kis ráhagyással mondjuk, hogy 6,5 sima inzert van dobozonként. Azaz hat és félszer több, mint refisből, azaz ezekből fajtánként nagyjából 6,5x141 = 916db található. Ha már nagyolunk, mondjuk, hogy ezer!
/5-ös előfordulású zöld (green) inzert parallelek
Végeztem egy ellenőrzést is, végignéztem és kijegyzeteltem a kék /249-es, piros /149-es és a lila /99-es parallelek darabszámát 35 kartonbontásból (ez pont az összes karton 1%-a). A kékek alapján 3200, a pirosak alapján 3350, a lilák alapján 3600 kartont becsültem, így tehát – ugyan az előfordulások még 35 karton esetén is kicsit szórnak – a fent kalkulált 3500-as kartonszámmal igen közel járhatunk a valósághoz, nagyságrendet bizonyosan nem tévedtünk.
1/1-es fekete (black) base és inzert parallelek
Mennyi esélyünk van tehát (az aláírtakat nem számolva) alacsony számozású parallelt húzni egy dobozból vagy kartonból?
• Fekete 1/1-ből 250 base parallel + 296 inzert parallel = 546db létezik, azaz körülbelül minden 6 és feledik kartonból jön egy ilyen, azaz az esély rá egy kartonban 15,6%, egy dobozból pedig 1,3%
• Legalább zöld /5-ös lapra (tehát erre vagy feketére) az esély kartononként 93%-os, dobozonként 7,8%.
• Legalább arany /10-es lapra (erre vagy zöldre, vagy feketére) pedig már igen jó esélyszámot kapunk, egy kartonból átlagosan 2,49 legfeljebb /10-es lap várható, egy dobozban pedig 20%-os az esélyünk rá.
