A sportkártya-sorozatok (nem csak, de) leginkább keresettebb kártyái a hivatalos aláírt lapok. Amelyeket 90%-ban ugyanolyan kék tollal írnak alá, legyen az akár matricás, akár "on-card". A maradék 10%-ot vagy vékonyabban fogó fekete tollal (pl: Immaculate-sorozat), vagy a sötét hátterű kártyákat, vastagabban fogó arany tollal írják (pl: Noir-sorozat egyes lapjai). Szerencsére a Panini olykor közread pár képet az aláíró játékosokról (hogy ezzel is hitelesítse a szignók eredetiségét), amiken észre lehet venni ezt-azt:

Egy NFL-játékos épp matricákat ír alá

Itt pedig egy baseball-játékos magukat a kártyákat:

Szerencsére utóbbin nem takarja a keze a tollat. Ha egy kicsit ráközelítünk, könnyedén fel lehet ismerni azt:

Bizony, ez a tapasztalt aláírásgyűjtők egyik nagy kedvence, a Staedtler Lumocolor sorozat darabja. Amely 3 vastagságban létezik, igazából ízlés dolga, ki melyiket használja. A legvastagabb talán még mezekhez sem elég vastag, fotóra a közepes vastagságú ideális, kártyára pedig a közepes vagy a vékony. (Utóbbi csak tiszta, fehér háttérre írva látszik jól, ha zavaros a háttér, nincs a szignónak üres hely hagyva kifejezetten e célra, jobb a kicsit vastagabban fogó M-mes méretűt használni!!!)

Kék vagy fekete? Döntse el ki-ki maga, mindkettő megteszi, ám a világosabb színek átlátszóan fognak, azok kevésbé markánsak. Mégis a kékre esküszik sok profi gyűjtő, szerintük jobb, tartósabb a tintája, mint a feketének. Talán a legfontosabb: ez a toll az erősen lakkozott kártyákhoz (pl: Prizm, Select, Black/Gold sorozatok) nem jó, mert ha az aláíró lazán fogja, nem nyomja rá rendesen, azokat egy kicsit sziluettesen és túl vékonyan fogja. Tehát hiába ez a kedvenc, nem mindig ez hozza a legkedvezőbb végeredményt.

Persze nem ez az egyetlen jó toll, az angol gyűjtők például a Sharpie-ra esküsznek (fotóra nem jó, arról "leolvad"), és a Stabilo által gyártott Mark-4-All sorozat tollai is kitűnően, tartósan fognak (Prizm és Select sorozatokhoz utóbbi a legjobb).

Az én személyes kedvencem, a fémtestű Edding 3000-res, amely gyönyörűen, egyenletesen fog, de ennél is figyelni kell pár dologra. Egyrészt, hogy hegyével lefelé tároljuk, mert különben "kimegy" a hegyéből a tinta, és akkor sziluettesen vagy halványan, esetleg túl vékonyan fog. Másrészt, ennek is darabonként eltér a vastagsága, így a boltban ellenőrizni kell (az osztrák válogatott David Alaba kezében volt egyszer ilyen, ezzel írt mindent, onnan vettem az ötletet én is).

Mindezt azért hoztam egyáltalán szóba, mert hazánkban is egyre többen íratják alá akár a focis-, akár más sportkártyáikat. Épp elég idő és nehézség egy játékoshoz eljutni, és bizony olykor szívszorító látni azokat a kártyákat, amiket a fiókból, "ez biztosan jó lesz" felkiáltással előkapott tollakkal íratnak alá. Sajnos az ilyenek már hetekkel később elkezdhetnek fakulni, hogy aztán évekre rá már csak valami halvány emlék maradjon belőlük. Kiváltképp, hogy sok sportkártya lakkozott, így a legjobb szándékkal is mellé lehet nyúlni.

Aki tehát sportkártyát íratna alá, ezt a pár szabályt tartsa be, és akkor tartós, gyönyörű szignókat kap rá:

1: A toll legyen minden esetben kerek hegyű. A vágottat, ha rossz irányból fogják kézbe, sziluettes borzalom kerül a kártyára, azzal ne kísérletezzünk.

2: Használd ezeket, a színt és a vastagságot a saját ízlésed szerint válaszd meg (én az 1,5 mm körülieket ajánlom):
• Eding 3000 (hegyével lefelé tárold!!!)
• Staedtler Lumocolor (én M-es méretűt használok - erősen lakkozottakhoz nem nem jó)
• Sharpie (fotóra nem jó!)
• Stabilo Mark-4-all (én az 1,5-2,5 mm vastagságúak közül a legvékonyabban fogó, leghegyesebb végűeket használom - ami tompább hegyű, az már túl vastagon fog. Erősen lakkozott lapokhoz ezt használd!!!)

Nem állítom, hogy más gyártók más tollai nem jók, nem alkalmasak erre a célra, de én ezeket ismerem, ezekről van tapasztalatom, így értelemszerűen ezeket ajánlhatom.

3: A tollat próbáld ki. A boltban is mielőtt megveszed. Fogjál 3-4 darabot és firkálj rá minddel egy értéktelen kártyára vagy legalább papírlapra, ugyanis amelyiknek tompább a hegye, vastagabb nyomot hagy, ne az alapján válassz, ami rá van írva, hanem amit a saját szemeddel látsz. És persze tégy egy próbát az aláíratás előtt is, jól fog-e, nem száradt be, vagy nem fakult-e meg a tintanyom, amit hagy a papíron/kártyán. Mindig legyen nálad két toll, mert bármikor kifolyhat, hidegben akár kicsit be is fagyhat.

4: Ha többen vagytok a játékos/sportoló körül, figyelj rá, hogy neked a te tolladdal írjon. Nem kell udvariaskodni, meg kell rá kérni, ha úgy adódik, nem szokták zokon venni. Ne más vacka miatt járj pórul.

5: Az "aláíratós" tolla(i)dat tárold fekve, vagy a hegyével lefelé, különben kiszárad, és csak egy sziluettet hagy a papíron/kártyán.

És végül egy utolsó tanács, ha komolyan gondolod: A kártyákat ne kézbe fogd, mert egymásra téve szét fognak kenődni a szignók rajtuk. Minden tintának kell száradási időt hagyni, páratartalom és hőmérséklet függvényében akár egy percet is, de 10-20 másodpercet minden esetben. Ezért célszerű azokat egy kemény kartonra "fotócsücskökkel" vagy "fotósarkokkal" rögzíteni, és úgy a játékos elé tartani.

Kártyák vastag kartonlapon átlátszó fotócsücskökkel / fotósarkokkal rögzítve (Stabilo Mark-4-all tollal, mert ebből a 8 kártyából 7 erősen lakkozott, más toll nem fogta volna ilyen szépen):

Nem fog nyekleni nyaklani, ha az aláíró nem is veszi a saját kezébe a kartonlapot, te tudod úgy tartani "némi ellenerőt képezve", hogy az ne lebegjen aláírás közben.

Ha ezeket megfogadod, nem lesz baj ;)